Ugrás a fő tartalomra

Urbanity - Game On

A kultúrAktív Egyesület évek óta kísérletezik városi témájú társasjátékok fejlesztésével. Ezek célja, hogy a résztvevők játékos módon tapasztalják meg, hogyan kezdeményezhetnek lakóhelyükön pozitív változást, és hogyan vehetnek részt a városi terek alakításában. Az Urbanityben a cselekvést megelőző párbeszéden és döntéshozatalon van a hangsúly, mellyel a játékosok várossal kapcsoaltos kritikus gondolkodását kívánjuk fejleszteni.


A játék alapját a városi együttéléssel, közterek használatával kapcsolatos eldöntendő kérdések adják, melyekre a játékosok igennel vagy nemmel válaszolnak. A különböző vélemények azonnal párbeszédet indítanak. A játék során a résztvevőknek lehetőségük van az érvelésre, és gondolataik kifejtésére. A vita a döntést szimbolizáló pont elhelyezésével zárul, az elhangzott vélemények beépülnek a város életébe.

A kultúrAktív Egyesület célja, hogy a fiatalok lehetőséget kapjanak a városi jelenségekkel kapcsolatos tapasztalataik megosztására és megvitatására. Szeretnénk megismerni a gyerekek számára izgalmas kérdéseket, az őket (is) érintő problémákat és véleményüket, támogatva ezzel a városi terekről való kritikus gondolkodást. Ezért vágtunk bele 2016 októberében a játék iskolai adaptációjába, melyet iskolai foglalkozások keretében dolgoztunk ki. Az intenzív műhelymunka és tesztjáték sorozat a játékszabály és a kérdések átalakítására irányult. A kihívást az iskolában nem csak a tanórával járó időkeret jelenti, hanem, hogy a játék olyan környezetben is izgalmas legyen, ahol a játékosok életkori, érdeklődési vagy egyéb tulajdonságai nagy hasonlóságot mutatnak. 


A tesztalkalmak során kiderült, hogy a gyerekek szívesebben gondolkoznak fejlesztési ötletekben, változásokban, mint konkrét, saját tapasztalataikon – a jövőre vonatkozó kérdésekről szólva elengedik a fantáziájukat, de a feladat fontosságának tudatában egymás véleményére is nyitottan figyelnek. Ez fokozottan igaz akkor, ha olyan helyszínről van szó, melyhez személyesen is kötődnek. Így teljesen új játéktípus alakult ki: a csapatok választhatják meg a helyszínt, melyhez kártyáinkból húznak beavatkozási ötletet. A kérdés egyszerű: megvalósítanád-e az adott beavatkozást az általad választott helyen? 


Az iskolai tesztelés során azt tapasztaltuk, hogy már hatodikos diákok is remekül érvelnek, és rálátnak arra, hogy ami valakinek jó ötlet, az más számára talán komoly problémát jelenthet. Elmondásuk szerint a játék üzenete éppen az, hogy minden döntés összetett, és a különböző érvek meghallgatása azért hasznos, mert új ötleteket hallhatnak, miközben saját véleményük is formálódik. 

Számunkra is meglepő volt, hogy a fiataloknak mekkora igényük van rá, hogy elmondhassák, mit gondolnak a városi terekben történő változásokról. A játék biztonságos légkörében szívesen osztják meg gondolataikat. Egyik játékosunk megfogalmazta, milyen jó érzés volt a társaival vitatkozni: komolynak érezte így a játékot és magukat is. 


A játékszabályok, a pontozás, a játék lezárásának újragondolása szintén kihívást jelentett. Bármennyire is élvezik a gyerekek a vitát, egyértelműen megfogalmazták igényüket a játékélmény növelésére is, az egyértelmű szabályokra, a végén győztes hirdetésére, nyereménnyel. Korábbi lényeges hiányosságainkat pótoltuk ezen a téren a játéktábla újratervezésével, mely nagy előrelépést jelent a dizájn szempontjából. 

A játék iskolai verzióját is igyekszünk minél több helyszínre vinni, illetve elérni, hogy a pedagógusok a különböző tanórákon, projektekben és egyéb iskolai foglalkozásokon alkalmazzák. Hosszabb távú céljaink egyike, hogy az Urbanity mind az általános, mind a középiskolákban, de akár az egyetemeken is a pedagógiai eszköztár részévé váljon. A játék erőssége abban rejlik, hogy a jövő aktív generációját vonja be a környezetünkről való gondolkozás folyamataiba. A jövő városa szempontjából alapvető, hogy a fiatalok nézőpontjuk és véleményük kifejezésével részt vegyenek a várossal kapcsolatos döntésekben, és kritikus szemmel kövessék a város változásait, ezzel tudatosan hozzájárulva a közösség fejlődéséhez. A kultúrAktív Egyesület játékaival e célt igyekszik szolgálni.


A kritikus gondolkodás fejlesztéséről szerzett tapasztalatainkból cikket írunk. A játék során elhangzott párbeszédek elemzésével a kritikus gondolkodás jelenségét a játékfejlesztés folyamatával összefüggésben vizsgáljuk majd. A kutatás eredményeit az angol Architecture Game On című kiadványban jelentetjük meg.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan